Hatodik hete itthon, de ugye ki számolja már?! Akik eddig unták a klasszikus filmeket, azok most megnyugodhatnak, a listában szereplő filmek átlagéletkora 2,6 év. Témákban és megvalósításokban azért lesznek furcsaságok. Az első igazán ütős dokumentumfilm ebben a listában szerepel, sőt azt is láthatjátok, hogy egy ősellenségemmel hogy békélek meg, újraéledt az Universal szörnyes univerzuma, körbejárjuk a gyávaság témáját és kicsit még a politika árnyoldalába is belenézünk. De ne aggódj Marvel is lesz, ha esetleg az hiányzott, persze nem úgy, ahogy gondolnád.

Kemény, hogy az ötödik héten vagyunk már túl elzártságban, az írás pillanatában 37. filmen vagyok túl (benne olyanokkal, amikről még nem írtam), ha valakit érdekel itt gyűjtöttem össze őket személyes preferencia szerint.

Ezen a héten is elég változatos volt a felhozatal van benne francia művészfilm, hip-hop doksi, újabb Miyazaki rajzfilm illetve a Vakfolt pdocast ázsiai évadjának egyik eddig legjobb filmje, Guy Ritchie visszatérése és Klaus Kinski megigéző nézése is.

Nagy késést halmoztam fel a karantén naplóval, de ez lehet azt jelenti, hogy az eheti beszámoló korábban jön. Viszont ebben minden zsáner kedvelője talál valami magának valót. Koszos western, zombi komédia, science fiction, de romantikus lányregény és családi dráma is bekerült. Vajon mi került fel ennek a hétnek a csúcsára?

Ezen a héten kicsivel kevesebb film fért bele az időmbe, ellenben bekerült helyette egy pár olvasni való is. Boszorkányok, kis faluban tomboló angol legénybúcsús csapatok, mutánsok egy új világrendben, Richard Gere fiatalon és szegényen keresi az amerikai álmot, James Holdenék galaktikus háborúba mennek, az elf tesók kalandra indulnak, hogy megtalálják az apjukat és két japán srác némasági fogadalma egy TV-ért.

Csapjunk bele!

Az elzártság folytatódik, úgyhogy én továbbra is naplózom, hogy mivel csökkentettem a soha nem fogyó kultúrális lemaradásom.

Kedves naplóm... Na jó, csapjunk inkább bele!

Ez a bejegyzés egy hosszabb sorozat első része, amiben a Valiant képregény kiadót fogom bemutatni.

Engem az elmúlt 12 évben nem igazán zavart a szuperhős film dömping több szempontból sem. Egyrészt úgy gondolom, hogy popcorn mozinak a többségük egész jó volt. Azért készültek, hogy látványosan szórakoztassanak és ez általában működött. Másrészt ezek az évek tele voltak olyan filmekkel is, amik nem valami nagy franchise kötelékében készültek. Nem durrantak akkorát marketing és anyagi szempontból, viszont általában ezek voltak az emlékezetes alkotások. Nagyon direkt tanácsot tudok adni annak, akinek elege van a szuperhősös filmekből: Nézzetek mást!

Amit viszont nem szerettem az MCU uralmában, hogy minden filmjük piackutatások alapján totál kimérten került a vászonra és csak látszat kockázatokat vállaltak. Volt egy pár rendező, aki jobban tudta hallatni a hangját, meg volt  pár zsáner, ahonnan próbáltak átemelni elemeket a 12 év alatt szinte változatlan dramaturgiába. Szóval amit szeretnék a következőkben és nem csak a Marveltől, hogy egy kicsit legyenek bátrabbak, hozzanak újat. Itt jönne képbe a Bloodshot, de nem azért mert bármennyire eredetinek tűnt volna az előzetes marketinganyagok alapján, hanem azért, mert ez nem a két nagy (Marvel és DC) istállójából került, hanem a Valiant Comicstól. A Valiant vállalása képregénykiadóként pedig az, hogy nem a függetlenekre jellemző különálló történeteket támogatja, hanem a nagy kiadók mintájára saját univerzumot építenek, amiben a Bloodshot az első, amiből film is készült.

Ugyan újra sikerült ez hosszabb időre eltűnnöm (a blog.hu-ra való költözés is csak sunyiban történt meg), de az önkéntes izoláció során többször van arra szükségem, hogy az agyamat lefoglaljam. Ennek egyik módja a kultúra magamba szippantása, de gondoltam kikapcsolna az is, ha utána kiírnám magamból. Ezért nekiállok nagyjából heti rendszerességgel karantén naplózni, amiben megpróbálom röviden összeszedni, hogy mire sikerült időt szakítanom, na meg persze azt, hogy tetszett-e. Nem fogok egy-egy dologba mélyenszántóan belemenni, viszont azért szeretnék mégis egy kicsit többet írni annál, mint, amit a letterboxd naplómba szoktam, amit egyébként a baloldali twitter feedben is elérsz. Remélem találsz benne valamit, amivel te is lazíthatsz a jelenlegi helyzetben. A munkahelyemen már múlt hét szerdától ajánlott volt a Home Office, tehát lentebb március 11-től március 19-ig tartó időszakot olvashatjátok, kicsit így talán hosszabb lesz, mint a következők, de teljes képet ad arról, hogy a bezártáságot mivel is töltöttem.

Ez azóta is mindig libabőr.